Hasznos lehet.
Leírás olyan betegségekről, szervekről, szervrendszerekről amiről már hallottunk de pontosan nem tudjuk, hogy mit is jelent.
Az immunrendszer fő feladata az idegen anyagok eltávolítása és megsemmisítése, így segítve a
szervezetet a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni küzdelemben.
Az immunrendszer számos sejtből, szövetből és szervből áll, amelyek együttműködnek az idegen anyagok elleni védekezésben.
Az immunrendszer erősítése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása is.
Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű alvás mind hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítéséhez.
Nyirokrendszer:
A nyirokrendszer az immunrendszer része, amelynek szerepe a testfolyadék egyensúlyának fenntartása és a zsírok és zsírban oldódó
tápanyagok felszívódásának elősegítése.
A nyirokrendszer kiterjedt erekből áll, amelyek szinte az összes szöveten áthaladnak, és lehetővé teszik a nyiroknak nevezett folyadék mozgását.
A nyirokrendszerben keringő víztiszta vagy szalmasárga színű folyadék a nyirok, mely naponta kb. 2-3 liter mennyiségben termelődik.
A nyirokrendszer három fő funkciója: fenntartja a folyadék egyensúlyát a vér és a szövetek között, amit folyadék homeosztázisnak nevezünk;
a szervezet immunrendszerének részét képezi, és segít megvédeni a szervezetet a kórokozóktól;
elősegíti a zsírok és zsírban oldódó tápanyagok felszívódását az emésztőrendszerben.
A nyirokcsomók megnagyobbodását okozhatja fertőzés, gyulladás vagy daganat. A nyirokcsomók megnagyobbodása történhet csak az érintett
szerv környezetében, de egyes esetekben a nyirokcsomók testszerte is megnagyobbodhatnak.
A hipofízis az agy alsó részéhez és a hipotalamuszhoz kapcsolódó, borsónyi belső elválasztású mirigy.
Kettős funkciót lát el a szervezetben.
Egyrészt önmaga is termel hormonokat, másrészt szabályozza a test különböző pontjain található belső elválasztású (endokrin) mirigyek munkáját.
Működése tehát kihat más belső elválasztású mirigyek működésére, azok pedig az általuk termelt hormonszinttel visszajelezve,
befolyásolják a hipofízis működését.
A hipofízisre jellemző visszacsatolások miatt tekinthető az agyalapi mirigy a hormonrendszer központjának.
A hipofízisnek számos fontos szerepe van az emberi testben.
A növekedési hormon (gonadotrop hormon) például a növekedést serkenti.
A pajzsmirigy stimuláló hormon (tireoideastimuláló hormon) a pajzsmirigy működését szabályozza.
Az adrenokortikotrop hormon (mellékvesekéreg-stimuláló hormon) pedig a mellékvesekéreg működését szabályozza, amelynek szerepe van
többek között a vérnyomás, a vércukorszint és a stresszre adott reakciók szabályozásában.
A hármas melegítő a kínai orvoslásban használt fogalom. A hármas melegítő meridián funkciói a vékonybél meridián működését egészítik ki.
A felső melegítő a mellkassal, a középső a hasi idegfonattal, az alsó pedig a hashártyával és az erekkel áll kapcsolatban.
A hármas melegítő kezelése hasznos lehet hasi panaszok, emésztési zavarok, puffadás, légzési zavarok, fulladás, fülfájás, szájszárazság,
ödéma, váll- és könyökízületi fájdalom és epilepsziás görcsök esetén.
Az ileocacalis billentyű (Bauchin-billentyű) a vastagbél és a vékonybél határán található billentyű, amely megakadályozza a vastagbéltartalom visszaáramlását a vékonybélbe.
Az egyensúlyérzékünk a belső fülben található, és a fej gyorsuló, illetve lassuló mozgásait, elfordulását érzékeli.
Az egyensúlyérző szervreceptorok a félkörös ívjáratokban találhatók, amelyek a tér három irányának megfelelően helyezkednek el.
A félkörös ívjáratok a hártyás falú és belsejét folyadék tölti ki, amelynek áramlása megváltozik a fej mozgásával.
Az áramló folyadék sodrása meggörbíti az ívjárat végénél lévő receptor sejtek érzékszőrét, ami ingerületet kelt.
Az ingerületet érző idegsejtek továbbítják a központi idegrendszerbe, amelyek az egyensúly megtartásában és a fej mozgásának
kiegyenlítésében játszanak szerepet.
Az egyensúlyzavar lehet agyi eredetű, okozhatja kisagyi vagy agytörzsi működészavar, melynek hátterében keringészavar, daganatos
megbetegedés, agyi sorvadás állhat leggyakrabban felnőttkorban.
Nyirokerek mellkasi főtörzse.
A mellkasban található nyirokerek közül a legnagyobb a mellkasi főtörzs, amely a jobb és bal oldali nyirokerek összefutásából keletkezik.
A mellkasban található nyirokerek általában a tüdővel és a légzőrendszerrel kapcsolatosak.
Az isiász (nervus ischiadicus) az emberi test leghosszabb idege, amely a gerincvelőből indul és a lábujjakig tart.
Az isiász általában a gerincvelő alsó részén keletkezik, és a combon, a térdhajlatban és az alsó lábszáron keresztül halad.
Az isiász számos izmot mozgat és felelős a lábak érző beidegzéséért.
Az isiász általában az idegrostok összenyomódása miatt alakul ki, amelyet leggyakrabban a porckorongsérv okoz.
Az isiász tünetei közé tartozik a derékfájás, a lábfájás, az égő érzés, az érzéskiesés és a zsibbadás.
Az isiász kezelése magában foglalhatja a gyógyszeres kezelést, az akupunktúrát, a gyógytornát és az injekciókat.
A lábszárfekély egy krónikus sebesedés, amely általában az alsó végtag belső részén, a boka fölött alakul ki.
A fekély tünetei közé tartozik a fájdalom, a viszketés és az érintett láb bedagadása.
A lábszárfekély az alsó végtag fekélyes betegségei közé tartozik, amelyek közül a lábszárfekély a leggyakoribb.
A lábszárfekélyt általában más érbetegség hatására alakul ki, például visszértágulat vagy artériás érelzáródás miatt.
A lábszárfekély kezelése magában foglalhatja a gyógyszeres kezelést, a sebészeti beavatkozást, a kompressziós terápiát és az életmódváltoztatást.
A Baker ciszta egy folyadékkal telt ciszta, mely duzzanatot okoz a térdhajlatban és feszülő érzést eredményez.
A fájdalom rosszabbodhat a térd teljes hajlításakor, nyújtásakor vagy terhelésekor.
A Baker-cisztát térdhajlati cisztának is nevezik, mely általában térdízületi probléma eredménye, mint az ízületi gyulladás (arthritis) vagy a porcleválás.
Mindkét elváltozás azt eredményezheti, hogy a térdízület túl sok folyadékot termel, mely Baker-ciszta kialakulásához vezethet.
Bár a Baker-ciszta vezethet térd-duzzanat kialakulásához és kellemetlen tüneteket okozhat, az alapprobléma kezelésével általában a panaszok enyhülnek.
A Baker-ciszta kezelése általában nem szükséges, mert az önmagától eltűnik.
Ha azonban a ciszta nagyon nagy és nagy fájdalmat okoz, orvosa kortikoszteroid injekciót adhat a térdébe, hogy ezzel csökkentse a gyulladásmértékét.
A Scheuermann-kór (Scheuermann-szindróma) a gerincoszlop betegsége, amely általában gyermekkorban vagy serdülőkorban alakul ki.
A fejlődési zavar jellemzője, hogy a csigolyák ék alakúvá deformálódnak, emiatt a hát domborúvá válik,
A Scheuermann-kór tünetei közé tartozik a hátfájás, a domború hát, a fokozott ágyékigerinc-homorulat, a fokozott nyakigerinc-homorulat, a háti
A Scheuermann-kór kezelése általában gyógytornából áll, amelyet kiegészíthet a fűző és csak nagyon ritka esetekben szükséges műtét.
A zöldhályog (glaucoma) egy csoport szembetegség, amelyek károsítják az optikai ideget, amely a látásért felelős információkat továbbítja a
A glaucoma sok formája nem mutat figyelmeztető jeleket, és az hatása annyira fokozatos, hogy a látás változását csak akkor veszi észre, amikor
Ha hirtelen fellépő tünetei vannak, például súlyos fejfájás és súlyos szemsérülés, akkor akut zárt zugú glaucomáról lehet szó.
Azonnali kezelésre van szükség. Menjen az ügyeletre vagy hívja fel az orvosát (szemész) azonnal.
A szürkehályog egy olyan szemészeti betegség, amely a szemlencse elszürkülésével jár.
A betegség előfordulása az idősebb korosztályban gyakoribb, és a látásromlás egyik leggyakoribb oka.
A szürkehályog tünetei közé tartozik a látásromlás és a fényérzékenység.
A szürkehályog kialakulásának oka az öregedés, de előfordulhat veleszületett formában is.
A szürkehályog kezelése általában sebészeti beavatkozást jelent, amely során eltávolítják a homályosodott lencsét
és mesterséges lencsét helyeznek be a helyére.
Az időben elvégzett műtét jelentősen javíthatja a beteg látását és életminőségét.
A kis méretű, panaszokat nem okozó mióma nem igényel kezelést. Ha azonban a mióma mérete vagy elhelyezkedése miatt panaszokat okoz,
A mióma eltávolítása során a méh üregében elhelyezkedő göbök esetén hiszteroszkópos mióma eltávolítás, míg a hasüreg felé türemkedő
A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában.
Lehet egy, vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg, mintha belülről szólna.
A fülzúgás az esetek többségében csak egy-két napig áll fönn, majd spontán elmúlik.
Amennyiben ennél hosszabb ideje tapasztalja, mindenképp érdemes orvossal kivizsgáltatni.
Az esetek nagy részében ugyanis a fülzúgást a panasz jelentkezését követő 1-2 héten belül tudja maradéktalanul, a mögöttes okot is magában
foglalóan gyógyítani, míg a régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség.
A fülzúgás okai változatosak lehetnek, és gyakran nehéz meghatározni az okot.
Okok:
**Füldugulás**: A füldugulás egyik leggyakoribb oka a fülzsír felhalmozódása vagy a fülgyulladás. A dugulás miatt a fülben nyomás alakul ki, amifülzúgást okozhat.
**Halláskárosodás**: A zajos környezetben dolgozók vagy zenészek gyakran tapasztalnak halláskárosodást és fülzúgást.
A halláskárosodás általában idővel alakul ki, és általában visszafordíthatatlan.
**Nyaki problémák**: A nyaki problémák (például nyaki izomfeszültség) szintén okozhatnak fülzúgást.
**Magas vérnyomás**: A magas vérnyomás is okozhat fülzúgást.
**Gyógyszerek**: Bizonyos gyógyszerek (például antibiotikumok és kemoterápiás szerek) szintén okozhatnak fülzúgást.
A kezelés módja az októl függ.
Ha például a füldugulás az oka, akkor az orvos eltávolítja a felhalmozódott fülzsírt vagy kezeli a gyulladást.
Ha halláskárosodás áll a háttérben, akkor hallókészülék viselése javasolt.
Ha magas vérnyomás okozza a panaszokat, akkor az orvos megfelelő gyógyszereket írhat fel .
Az epilepszia olyan neurológiai betegség, amely rohamokat vagy szokatlan érzéseket és viselkedéseket okoz.
Az epilepszia az agy rendellenes tevékenységeiből ered, és az agy bármely területére hatással lehet.
Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre,
amely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó „hatásszünettől” a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig.
Az epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, mint például mérgezés, azonban inkább a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek.
Az epilepszia pontos kiváltó oka többnyire ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe.
Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel.
A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.
Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékát érinti.
Az autoimmun betegség egy olyan betegségcsoport, amelyben a szervezet védekezőmechanizmusa valamilyen ok miatt idegenként kezeli saját sejtjeit, és megtámadja azokat.
Az autoimmun betegségeknek kialakulásának rengeteg magyarázata lehet, egyet megnevezni nem lehet.
Általános tünetei jellemzően gyulladásosak, hiszen ezek a betegségek többnyire gyulladásos formában jelentkeznek.
Az autoimmun betegségeknek több mint 80 fajtáját ismerjük, például a lupus erythematosust, a rheumatoid arthritiset, a szklerózis multiplexet és a Crohn-betegséget.
Az autoimmun betegségek előfordulása 1-2 százalékos, míg az egy-egy szervet érintő autoimmun kórképek ennél jóval gyakoribbak.
Az autoimmun betegségeknek nincs gyógymódja, de a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre.
Az izomsorvadás olyan állapot, amelyben az izmok mérete és ereje csökken.
Az izomsorvadásnak számos oka lehet, például idegrendszeri betegségek, izomgyulladások, anyagcsere-betegségek, daganatok és sérülések.
Az izomsorvadás tünetei közé tartozik az izomgyengeség, az izomtömeg csökkenése és az izommerevség.
Az izomsorvadás kezelése a betegség okától függ.
A kezelési lehetőségek közé tartozik a gyógyszeres terápia, a fizioterápia és a táplálkozási terápia.
Az izomsorvadás kezelése általában hosszú távú folyamat, amely magában foglalja a tünetek enyhítését és az életminőség javítását.
A visszérgyulladás (thrombophlebitis) a visszérben képződő vérrög okozta gyulladás, amely elzárja a vénákban áramló vér útját.
A visszérgyulladás leggyakrabban az alsó lábszárat érinti, ritkábban a karokat, a péniszt vagy a mell bőrfelszínhez közeli vénáit.
A bőrfelszínhez közeli visszér gyulladásának tünetei közé tartozik a fájdalmas, meleg érzetű, kemény ércsomók a bőr alatt, a bőr helyi kipirosodása és duzzanata.
A visszérgyulladást kezelni kell, mivel bizonyos esetekben súlyos állapotot is okozhat.
Az orvosi kezelés legtöbbször gyógyszeres kezelést jelent, abban az esetben, ha valóban visszérgyulladás okozta a panaszokat.
Az alábbi gyógyszereket szokta javasolni az orvos: gyulladáscsökkentők, vérhígítók és antibiotikumok (bakteriális fertőzés esetén).
A gyógyszerek mellett kompressziós harisnyát is javasolhat az orvos a tünetek enyhítésére.
