Soványak kontra teltek.

Azt hiszem értem és bírom a humort, öniróniát különösképpen szeretem, de most mégis elgondolkodtatott

néhány viccesnek szánt poszt, amelyekben a kicsit teltebb alkatú hölgyek preferálják magukat a kevésbé

súlyfölösleggel rendelkezők rovására.

Valami olyasmihez hasonlókkal, hogy „amíg a kövér lefogy, addig a sovány megdöglik”... meg „a férfiak

kilencvenkilenc százaléka a telt hölgyet választja, a maradék pedig Elton Johnt”..., és ezekhez hasonlót.

Persze, tényleg nincs gond a viccel, és azzal sincs baj, hogy valaki móka mentén szeretné növelni az önbizalmát.

Hisz valljuk be őszintén, manapság nagyon kevés ember viseli makulátlan eleganciával eme tartozékot.

De azzal, hogy "lehúzza" a másikat kicsit bajom van.

Nem elég ezt tapasztalni a politikában?

Az üzletben?

A munkahelyeken, ahol gyakran nem a teljesítménnyel, hanem a másik aláásásával akarnak jó néhányan előbbre

jutni?

Feltétlenül be kell hozni ezt a stílust a sokak számára olyan nagyon érzékeny pontra?

Biztos, hogy ettől lesz szép és kelendő egy telt nő, ha megfricskázza a soványt? Miközben eszébe sem jut,

hogy a vékony tán azért "keszeg", mert hasonló, vagy ugyanolyan gonddal küzd, mint ő csak épp másként

reagálja le a szervezete? És hogy neki akár probléma is lehet, hogy nem tud kigömbölyödni, pedig istenbizony

nagyon szeretne?

A világ attól szép és kerek, hogy annyira különbözünk. Más-más a karakterünk, más a vérmérsékletünk, és

természetesen más a testalkatunk. Ez így van rendben.

Ha őszintén magunkba nézünk és számba vesszük az igazi tartalommal és értékekkel bíró emberi kapcsolatainkat,

rá kell jönnünk, sosem alkat szerint "választottunk".

Hisz a lélek rokonlelket keres és nem paramétereket.